Vitézy Dávid nem engedné el Budapestről a múzeumokat
A képviselő szerint a költöztetésre szánt pénzt a vidéki múzeumok fejlesztésére kéne inkább fordítani.
A képviselő szerint a költöztetésre szánt pénzt a vidéki múzeumok fejlesztésére kéne inkább fordítani.
Összevonásokkal akarja megoldani a kormány a közgyűjtemények alulfinanszírozottságából eredő problémákat. Ám ez valószínűleg csak további kiadásokkal jár, miközben az egész ágazat szakmai működése lefagy.
Az országgyűlés csak a jövő héten szavaz, de a kormány máris létrehozta a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot.
Vitézy Dávid helyes döntésnek tartja, hogy a Természettudományi Múzeum Budapesten marad, ugyanakkor felhívja a figyelmet: most inkább a kormány hibájából régóta zárva tartó múzeumok ügyével kellene foglalkozni.
Minden intézmény a maga eszközeivel tud rácsatlakozni a filmes világ legfontosabb gálájára, de akad, akinek elég nehéz dolga van. Az Iparművészeti Múzeum ennek ellenére is megoldotta.
Az Esterházy-kincstár eddig ismeretlen, roncsolt, apróra összetört tárgyait mutatja be az Iparművészeti Múzeum, az ukrajnai háborús pusztításra figyelmeztetve. De más következtetés is levonható a viharvert és per alatt álló műtárgyakból.
Személyes, presztízs- és hatalmi okokból rázta össze a múzeumi szférát a hatalom, miközben a gigantikus épületek és a lenyúlás vonzóbbak számára, mint a tartalom.
L. Simon László a Nemzeti Múzeum mellé a múzeumi oktatást, a műtárgyvédelmet, a régészetet, a természettudományi, és az iparművészeti múzeumot is szeretné, de szemet vetett a vidéki múzeumokra is, és a kultúrharcba is beszállna – ezt maga írja most megjelent cikkében.
A koronavírus megakasztotta a költözés folyamatait, a kivitelezés sem kezdődött még el. Legkorábban 2025-2026 fordulóján nyílhat újra a múzeum.
Továbbra sem láthatja a nagyközönség a Néprajzi, az Iparművészeti és a Közlekedési Múzeum műtárgyait, és nincs még új kiállítási helye a magyar fotográfiának és építészetnek sem. A beígért fővárosi építkezések és felújítások állnak vagy csúsznak, ráadásul a kormány előbb-utóbb elköltözteti Budapestről a Természettudományi Múzeumot is.
A két és fél éve bezárt Iparművészeti Múzeum beépített műtárgyainak bontásakor derült ki, hogy a hófehérre festett üvegcsarnok eredetileg milyen dúsan színezett volt. Legalább másfél-két év, és milliárdos összeg lenne, ha rekonstruálnák az eredeti állapotot. Nem tudni, megtörténik-e.
Nem volt leltár, nem volt megalapozott a 2017-es mérleg és beszámoló, a főigazgató nem építette ki a korrupciós helyzetek megelőzéséhez szükséges kontrollokat - káoszt talált az ÁSZ a múzeum gazdálkodásánál.
Olyan választ adott az Iparművészeti Múzeum, amiből nem derül ki, milyen műtárgyakat adott a Karmelita kolostorba a Várgondnokságnak.
Pedig a Millennium idején is sok akadályt kellett leküzdeni ahhoz, hogy álljon Lechner Ödön remeke. Ferenc Józsefnek például nagyon nem tetszett.
Az Esterházy Magánalapítvány még 2019-ben indított pert a kincsek tulajdonjogáért. Most első fokon vesztett.
Csaknem 40 milliárd forintos költségvetési átcsoportosításról döntött a kormány, amely az utóbbi években annyi szabadságot szerzett magának a büdzsé átalakítására, hogy az Oszággyűlés által elfogadott költségvetési törvénynek nem sok jelentősége maradt.
Adatigénylésben kérte ki az Átlátszó a kölcsönadott műtárgyak listáját a múzeumtól. Előbb trükkösen megkerülték a válaszadást, majd azt közölte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal, hogy bűnmegelőzési okokból minősített adatokká akarja nyilváníttatni a portál által kért információkat.
A hercegi család osztrák alapítványa indított pert a híres Esterházy-kincsekért. A sok milliárd forint értékű gyűjtemény egy része évek óta Fertődön van a látogatóktól elzárva, továbbá a korábbi megállapodásokkal szemben a Budapesten maradt műtárgyak sem láthatóak.
A tervpályázattól kezdve egykor csupán hét évre volt szükség az Iparművészeti Múzeum átadásáig. A mostani felújításkor ennyi idő alatt csak a bezárásig jutottak el.
Titokzatos nagybevásárlásra készül az állam a választás előtt.